Stratégiai tábla

Elkészültem a stratégiai tábla új verziójával. Ebben 12 munkalapon van felsorolva, hogy a cég milyen eredményeket kell elérjen a következő 5 évben (miközben a tárgyév és a korábbi 2 év mutatói is látszanak).

Több ügyfelemmel már kitöltöttem ezt a táblázatot (vagy a korábbi verzióját). Általános tapasztalat, hogy a stratégiai célok elérésére legfeljebb az árbevétel néhány, 1-5%-a mozgósítható; a többi pénz elmegy a napi megélhetésre. Elterjedt (és teljesen HIBÁS!) nézet az ma Magyarországon, hogy "ilyen bizonytalan helyzetben azt sem tudom, mi lesz holnap, mit érdekel engem az, mi lesz évek múlva!" Hát bizony, ha nem tervezel, akkor néhány év múlva ugyanolyan rossz (ha nem rosszabb) helyzetben leszel, mint ma! Ezt a néhány százalékot nagyon is könnyű elherdálni pillanatnyi célokra; szinte észre sem vesszük és már el is fogyott. Miközben a stratégiai változásokból nem történt meg semmi!

Az új stratégia tábla legfontosabb tulajdonsága, hogy egyetlen táblázatban mutatja meg a cég jövőjének valamennyi fontos aspektusát. Nemcsak a pénzügyekkel foglalkozik, hanem számokkal és rövid leírásokkal a beruházás, technológia, marketing, PR, promóciók, K+F, létszám és összetétele, oktatás, szervezés, műszaki változás, vevők, értékesítési csatornák, termék- és szolgáltatás csoportok, alvállalkozók és beszállítók, anyaghányadok, rezsiköltségek, adó, osztalék, vagyonváltozás, amortizáció, konkurensek, versenyképesség, hitelek, tartalékok stb. szándékolt változásait is évekre bontva leírja. Ugyanakkor egy mai telefonon vagy tableten is megnyitható, azaz a napi cselekedeteinket, döntéseinket azonnal lehet szembesíteni a hosszú távú terveinkkel.

Rengeteg belső vitától, időpocséklástól tudják a cégek megkímélni magukat, ha egyszer leülnek és 2-3 hét alatt eldöntik, merre is fognak haladni a következő néhány évben. Ez a már említett néhány százalék szabadon felhasználható pénz sorsát eldönti, így nem kell folyton az újabb és újabb pénz költési ötletekkel a vezetőknek megküzdeni. A rezsi és beruházási költségek büdzséinek kijelölése meg különösen könnyűvé teszi a következő évek kontrollingját.

Rengeteg jó könyv jelent meg a stratégiai tervezésről, ám az a tapasztalatom, hogy a hazai KKV vezetők, tulajdonosok csak ötletszerűen használnak azokból egy-egy módszert, eljárást. Ráadásul, ahogy telnek a hónapok, feledésbe merül és megint csak a napi ötletelés, újabb véres viták az erőforrások felett jellemzik a cégeket. Ez a táblázat - és a mellé ugyancsak kifejlesztett és havi adatokra bontott éves terv tábla - bárkinek akár a telefonján ott lehet, soha nem merül feledésbe és minden vitában azonnal végső érvként felhasználható.

A "Teljesítménybérezés" könyvben az éves és a stratégiai tábla kitöltése részletesen le van írva; aki ilyet szeretne, rendelje meg a könyvet és megkapja mindkét táblázatot is. A könyv megrendelhető itt: "Polló László: Teljesítménybérezés" .

Ha véleménye, kérdése van, ne mulassza el megtenni a blog megjegyzés ablakában!

Teljesítménybérezés - elkészült az új könyvem

Miért jó ez azoknak, akik elolvassák?

A célközönség elsősorban a 30-150 főt foglalkoztató cégek. Persze törekvő kisebbek és még nem minden ízükben kiforrott működésű nagyobb cégek is haszonnal fogathatják.

A mai magyar KKV-k termelékenysége 65-80%-os elmaradásban van a fejlett EU államok mögött. Ez nem kamu adat, ez TÉNY. Egy ember ott 3-5-ször több értéket állít elő napról napra, mint mi itt Magyarországon. Noha a különbségben lényeges szerepet játszik a környezet eltérő fizetőképessége, azért még jócskán marad hely javulásra.

Öt nagy terület van elmaradva a hazai cégekben:

• a szervezés, 
• a tervezés, 
• a normázás, 
• a felelőssé és érdekeltté tétel, és mindezek 
• kontrollja.

Ezen rendbetételével legalább a felét sikerül behozni az elmaradásnak, azaz a termelékenységet a legtöbb hazai cégben simán meg lehet duplázni az e könyvben írtak segítségével!

Mondanom sem kell, hogy egy ilyen termelékenység javulást rengeteg mindenre lehet felhasználni:

• nyereség növelésére
• új piacok meghódítására
• jobb marketingre és PR-ra
• növekedést generáló beruházásokra
• a munkaerőpiacról jobban képzett munkaerő céghez csábítására
• a munkatársak fejlesztésére, tréningjeire, oktatására
• minőségjavításra és ezáltal a versenyképesség növelésére stb.

A könyvből egyelőre kinyomtatva és bekötve egy példány van, január elején készül el az első nagyobb kinyomtatott sorozat. Ha az elsők között szeretne kapni belőle, írjon az e-mail címemre: lpollo (kukac) lilium (pont) hu .

15 évig történő közepes méretű cégek vezetése után immár hetedik éve vagyok tanácsadó. A specialitásom teljesítménybérezési rendszerek létrehozása. Fokozatosan kialakult az eljárás, amit LiVáMó-nak neveztem el (Lilium Vállalatfejlesztési Módszer; a Lilium Konzultáns Kft.-ben dolgozom, innen a Lilium név). Nem hiszek a mindent átható nagy durranásban, sokkal inkább a teljes körű listák alapján elvégzett sziszifuszi aprómunkákban. A LiVáMó erre épül és segít abban, hogy a részletek ne merüljenek feledésbe. A napokban még további részleteket teszek közzé a könyvről és a könyvből.

Mozgóbér kontrolling

Az igazságos mozgóbér mindig szabályokkal kerül kiszámításra. Az alábbi adatokat szoktam megadni:

• munkakör megnevezése
• munkakör betöltőjének a neve
• elvárt eredmény1
• mérőszám1
• norma1
• mozgóbér1 kiszámításának algoritmusa
• .... (ha további elvárt eredmények vannak).

A mozgóbér kontrolling az alábbi elemekből épül fel:

• a cégtől elvárt eredmények terve és hozzá a mérőszámok kialakítása (ami nem mérhető, arra nincs igazán szükség!)
• az elvárt eredmények leosztása munkakörökre (=normák)
• ösztönző mozgóbér függvények, algoritmusok kialakítása
• adatok havi gyűjtése munkakörökre (néha: csoportokra) bontva
• adatok kiértékelése, mozgóbérek kiszámítása

Ha nincs olyan ember a cégben, akinek éppen ennek a folyamatnak a létrehozása és működtetése a(z egyik) feladata, akkor ez a rendszer NEM fog működni.

Kedves Olvasó! Nálatok mi a tapasztalat? Létezik egy ilyen munkakör? Működik nálatok korrekt, igazságos mozgóbér, teljesítménybér?