Mozgóbér kontrolling

Az igazságos mozgóbér mindig szabályokkal kerül kiszámításra. Az alábbi adatokat szoktam megadni:

• munkakör megnevezése
• munkakör betöltőjének a neve
• elvárt eredmény1
• mérőszám1
• norma1
• mozgóbér1 kiszámításának algoritmusa
• .... (ha további elvárt eredmények vannak).

A mozgóbér kontrolling az alábbi elemekből épül fel:

• a cégtől elvárt eredmények terve és hozzá a mérőszámok kialakítása (ami nem mérhető, arra nincs igazán szükség!)
• az elvárt eredmények leosztása munkakörökre (=normák)
• ösztönző mozgóbér függvények, algoritmusok kialakítása
• adatok havi gyűjtése munkakörökre (néha: csoportokra) bontva
• adatok kiértékelése, mozgóbérek kiszámítása

Ha nincs olyan ember a cégben, akinek éppen ennek a folyamatnak a létrehozása és működtetése a(z egyik) feladata, akkor ez a rendszer NEM fog működni.

Kedves Olvasó! Nálatok mi a tapasztalat? Létezik egy ilyen munkakör? Működik nálatok korrekt, igazságos mozgóbér, teljesítménybér?

Üzemi minőségellenőr teljesítményének a mérése

Tegnap fejeztem be egy üzemi minőségellenőr munkaköri leírását. A termelési vezetővel folytatott megbeszélés után három területen határoztunk meg elvárt eredményt:

1. Ne kerüljön hibás alapanyag a termelésbe.
2. Ne érkezzen a vevőtől reklamáció.
3. Selejt norma túl nem lépése (havonta mérve, a gyártáskísérő lapokon megjelenő selejtnek a normát meghaladó értéke összegezve ne haladja meg a havi kiszámlázott termelési érték 0,5%-át)

A teljesítmény mérőszámainak az alábbiakat sikerült kiötölnünk:

1. Azon – termelési vezető által kivizsgált és jogosnak elfogadott – jelentések száma a termelésből, amikor hibás alapanyag miatt nem tudták a kívánt minőséget elérni a gyártásban.
2. A kereskedelmi vezető által kivizsgált és jogosnak talált panaszok száma az adott hónapban
3. A selejt norma túllépés összege egy adott hónapban forintban mérve.

Normaként a következő három pont került meghatározásra:

1. Ilyen esemény nem fordulhat elő (kivéve, ha nem volt idő a minőség-ellenőrzés elvégzésére az alapanyag termelésbe vétele előtt).
2. A kereskedelmi vezető a súlyosságtól függően 8...40 pont közötti értékkel minősíti a reklamációt, és ezen pontok összege nem haladhatja meg egy hónapban a 13-at.
3. Havonta mérve, a gyártáskísérő lapokon megjelenő selejtnek a normát meghaladó értéke összegezve ne haladja meg a havi kiszámlázott termelési érték 0,5%-át.

Végül a mozgóbér elemeket kapcsoltuk a fenti kritériumokhoz egy-egy szövegesen leírt mozgóbér függvénnyel az alábbi módon:

1. A tervezett összes jövedelme 10%-át kapja meg akkor, ha teljesül a normában írt feltétel; ha nem teljesül, akkor ez a fizetés elem nem jár
2. A tervezett összes jövedelem 10%-a jár neki, ha teljesül a norma; túllépés esetén minden 1 pont túllépés 20%-kal csökkenti az összeget, minden 1 pont csökkenés 8%-kal növeli az összeget
3. A tervezett összes jövedelem 10%-a jár neki, ha a selejt nem haladja meg a kiszámlázott termelési érték normában megadott százalékát, minden 1% túllépés 5%-kal csökkenti ezt a prémium elemet, minden 1% megtakarítás 2%-kal növeli, de legfeljebb az eredeti érték 200%-áig.

Látszik, hogy a termelési vezető - velem teljes egyetértésben - azt szeretné elérni, hogy a rossz, be nem vizsgált alapanyag ne kerülhessen be a termelésbe. Ez a követelmény az 1-es pontokban van leírva. Továbbá azt is szeretné, hogy a vevőnél jogos reklamációra okot adó termék hiba ne forduljon elő. Ezt a gyakori (óránként végrehajtott) gyártásközi ellenőrzéssel tudja elérni a minőségbiztosítási vezető. Ez a 2-es pontokban leírt követelmény rendszer. A 3-as pontokban meg a selejt okozta károk csökkentése szerepel. Itt is a gyakori gyártásközi minőségellenőrzés tud segíteni, amellyel már akkor be tudnak avatkozni, amikor még csak elmozdultak a termék paraméterei az ideálistól, de még nem lépik túl a selejt határát.

A leírt teljesítménybér rendszer egy termelő üzemre vonatkozik és minden cégben más és más követelmények vannak. Ám a példa talán érzékelteti, hogy még a számokkal dolgozó minőségellenőr munkájában is több elemből tud csak összeállni egy valóban ösztönző teljesítménybér. Az élet bonyolult, és ehhez muszáj a teljesítménybérezésben is igazodnunk!

Mennyire legyen szigorú a norma a teljesítménybérezésben?

Azt hihetnénk, hogy a norma szigorúsága ízlés dolga. Egyes cég vezetők, cég tulajdonosok szigorúbbak, mások meg engedékenyebbek. Ám hosszabb távon nem ez határozza meg a norma szigorúságát, hanem a piaci helyzet.

Egy adott cég termékeiért, szolgáltatásaiért a piacon lehet ellenértéket kapni. Nagyon ritka az olyan cég, amelyiknek ne lenne versenytársa valami hasonló termékkel. Így az eladási ár adott. Ugyancsak adottak az anyag és alvállalkozó költségek, így gyorsan kiderül, mekkora árrés, fedezet keletkezhet az ügyleteken.

Ebből az árrésből, fedezetből kell kifizetni a béreket, a cég rezsijét, a beruházásokat, az adókat és a tulajdonosok járandóságát, osztalékát is. A legnagyobb költség elem ezek közül általában a közterhekkel megnövelt bér.

Tehát a céges makró adatok határozzák meg, hogy mennyi bért lehet kifizetni, és az egyes munkavállalók mikrovilágához tartozó egyéni normákat ebből kell levezetni. A hazai KKV-kben egy főtől általában 6,5-10 mFt/év árréstömeget, fedezetet lehet megkövetelni. Így ha egy cégben a várható fedezet értéke mondjuk 300 mFt évente, akkor 30-45 fővel kell a cégben a feladatokat ellátni.

Kimondottan jól mennek azok a cégek, akik el tudják érni, hogy 13-15 mFt/év/fő legyen az egy főre jutó fedezetük. Ez egy szép cél, mindenkinek ajánlom, hogy ezt tűzze ki!