2010. május 13., csütörtök

Üzemi minőségellenőr teljesítményének a mérése

Tegnap fejeztem be egy üzemi minőségellenőr munkaköri leírását. A termelési vezetővel folytatott megbeszélés után három területen határoztunk meg elvárt eredményt:

  1. Ne kerüljön hibás alapanyag a termelésbe.
  2. Ne érkezzen a vevőtől reklamáció.
  3. Selejt norma túl nem lépése (havonta mérve, a gyártáskísérő lapokon megjelenő selejtnek a normát meghaladó értéke összegezve ne haladja meg a havi kiszámlázott termelési érték 0,5%-át)

A teljesítmény mérőszámainak az alábbiakat sikerült kiötölnünk:

  1. Azon – termelési vezető által kivizsgált és jogosnak elfogadott – jelentések száma a termelésből, amikor hibás alapanyag miatt nem tudták a kívánt minőséget elérni a gyártásban.
  2. A kereskedelmi vezető által kivizsgált és jogosnak talált panaszok száma az adott hónapban
  3. A selejt norma túllépés összege egy adott hónapban forintban mérve.

Normaként a következő három pont került meghatározásra:

  1. Ilyen esemény nem fordulhat elő (kivéve, ha nem volt idő a minőség-ellenőrzés elvégzésére az alapanyag termelésbe vétele előtt).
  2. A kereskedelmi vezető a súlyosságtól függően 8...40 pont közötti értékkel minősíti a reklamációt, és ezen pontok összege nem haladhatja meg egy hónapban a 13-at.
  3. Havonta mérve, a gyártáskísérő lapokon megjelenő selejtnek a normát meghaladó értéke összegezve ne haladja meg a havi kiszámlázott termelési érték 0,5%-át.

Végül a mozgóbér elemeket kapcsoltuk a fenti kritériumokhoz egy-egy szövegesen leírt mozgóbér függvénnyel az alábbi módon:

  1. A tervezett összes jövedelme 10%-át kapja meg akkor, ha teljesül a normában írt feltétel; ha nem teljesül, akkor ez a fizetés elem nem jár
  2. A tervezett összes jövedelem 10%-a jár neki, ha teljesül a norma; túllépés esetén minden 1 pont túllépés 20%-kal csökkenti az összeget, minden 1 pont csökkenés 8%-kal növeli az összeget
  3. A tervezett összes jövedelem 10%-a jár neki, ha a selejt nem haladja meg a kiszámlázott termelési érték normában megadott százalékát, minden 1% túllépés 5%-kal csökkenti ezt a prémium elemet, minden 1% megtakarítás 2%-kal növeli, de legfeljebb az eredeti érték 200%-áig.

Látszik, hogy a termelési vezető - velem teljes egyetértésben - azt szeretné elérni, hogy a rossz, be nem vizsgált alapanyag ne kerülhessen be a termelésbe. Ez a követelmény az 1-es pontokban van leírva. Továbbá azt is szeretné, hogy a vevőnél jogos reklamációra okot adó termék hiba ne forduljon elő. Ezt a gyakori (óránként végrehajtott) gyártásközi ellenőrzéssel tudja elérni a minőségbiztosítási vezető. Ez a 2-es pontokban leírt követelmény rendszer. A 3-as pontokban meg a selejt okozta károk csökkentése szerepel. Itt is a gyakori gyártásközi minőségellenőrzés tud segíteni, amellyel már akkor be tudnak avatkozni, amikor még csak elmozdultak a termék paraméterei az ideálistól, de még nem lépik túl a selejt határát.

A leírt teljesítménybér rendszer egy termelő üzemre vonatkozik és minden cégben más és más követelmények vannak. Ám a példa talán érzékelteti, hogy még a számokkal dolgozó minőségellenőr munkájában is több elemből tud csak összeállni egy valóban ösztönző teljesítménybér. Az élet bonyolult, és ehhez muszáj a teljesítménybérezésben is igazodnunk!

Címkék: , , ,

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

A bejegyzésre mutató linkek:

Link létrehozása

<< Főoldal