Mennyire legyen szigorú a norma a teljesítménybérezésben?

Azt hihetnénk, hogy a norma szigorúsága ízlés dolga. Egyes cég vezetők, cég tulajdonosok szigorúbbak, mások meg engedékenyebbek. Ám hosszabb távon nem ez határozza meg a norma szigorúságát, hanem a piaci helyzet.

Egy adott cég termékeiért, szolgáltatásaiért a piacon lehet ellenértéket kapni. Nagyon ritka az olyan cég, amelyiknek ne lenne versenytársa valami hasonló termékkel. Így az eladási ár adott. Ugyancsak adottak az anyag és alvállalkozó költségek, így gyorsan kiderül, mekkora árrés, fedezet keletkezhet az ügyleteken.

Ebből az árrésből, fedezetből kell kifizetni a béreket, a cég rezsijét, a beruházásokat, az adókat és a tulajdonosok járandóságát, osztalékát is. A legnagyobb költség elem ezek közül általában a közterhekkel megnövelt bér.

Tehát a céges makró adatok határozzák meg, hogy mennyi bért lehet kifizetni, és az egyes munkavállalók mikrovilágához tartozó egyéni normákat ebből kell levezetni. A hazai KKV-kben egy főtől általában 6,5-10 mFt/év árréstömeget, fedezetet lehet megkövetelni. Így ha egy cégben a várható fedezet értéke mondjuk 300 mFt évente, akkor 30-45 fővel kell a cégben a feladatokat ellátni.

Kimondottan jól mennek azok a cégek, akik el tudják érni, hogy 13-15 mFt/év/fő legyen az egy főre jutó fedezetük. Ez egy szép cél, mindenkinek ajánlom, hogy ezt tűzze ki!