2010. május 20., csütörtök

Megfelelő embert a megfelelő helyre?

Teljesítménybérezési rendszerek kialakításakor szeretem előre felmérni, hogy a munkamegosztásban az adott ember képes lesz-e ellátni majd a feladatait. Az emberek hihetetlen teljesítményekre képesek, rettenetesen találékonyak új munkamódszerek kiötölésében. Van azonban egy beállítódás, attitüd, amely nem kedvez a teljesítménybéres munkahelyeknek.

Azt tapasztalom, hogy a potyázásra hajlamos, a nem megfelelő önismerettel, önértékeléssel rendelkező emberek nehezen boldogulnak a mért teljesítményű munkakörökben. Különösen azok, akik túlértékelik a saját teljesítményüket, és a korábban elért eredményeik köszönő viszonyban sincsenek a saját magukról elmondottakkal.

Az emberi természet teszi számukra nehézzé, szinte lehetetlenné a váltást a teljesítménybérezésbe. Kedvenc szociálpszichológusom, Elliot Aronson (és Carol Tavris) az Ab Ovo kiadónál magyarul is megjelent legújabb könyvében - "Történtek hibák (de nem én tehetek róluk)" - közérthetően és pontosan írja le az önigazolás lélektanát. Ennek lényege, hogy az emberek nagyobb része úgy tudja magáról, hogy jóravaló, becsületes valaki. Ám a tetteink ennek időnként ellentmondanak. Ilyenkor van, aki képes magában megtalálni a hibát, de van, aki inkább a körülményekre fogja. Egyesek különösen mélyre süllyednek, és elveszítik a világ és a saját viszonyuk között a helyes értékelést. Az előző bekezdésben róluk írtam.

Nekik különösen nehéz egy objektív, mért teljesítményen alapuló világba beilleszkedni. Már a mérőszámokat sem szokták elfogadni, és számukra a leggondosabb szervezés, a legnagyobb műgonddal kiporciózott munkamegosztás sem jó megoldás. Általában alacsonyabb felelősséggel járó, a képességeikhez mérten csekélyebb feladatokat tartalmazó munkakörbe szoktam őket javasolni áttenni. Innen újra építhetik az életüket, vagy ha erre nem képesek, akkor elmennek a cégtől olyan helyre, ahol még nincs mért teljesítmény.

Nemcsak a saját gondolataim kifejtésének szánom ezt a blogot, hanem vitafelületnek is, ahol mindenki szabadon elmondhatja a véleményét. Ezért kedves olvasó, szívesen veszem a véleményedet, amit megtehetsz a bejegyzésem alatt megnyíló ablakban vagy ha ilyet nem látsz, akkor a megjegyzés zöld feliratra kattintva.

Címkék: , , , , ,

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

A bejegyzésre mutató linkek:

Link létrehozása

<< Főoldal