2011. február 13., vasárnap

Amikor már a pénz nem motivál

Nemrég jelent meg magyarul egy könyv Daniel H. Pink szerzőtől "Motiváció 3.0" címmel és "Ösztönzés másképp" alcímmel (HVG Kiadó, 2010). Ebben nem kevesebbet állít a szerző, minthogy a modern gazdaságokban egyre több helyen már nem motivál a pénz. Sorra veszi a példákat, amikor önkéntesek lekörözik a versenyszférában dolgozókat (Wikipédia, szoftverek), amikor a kiváló új ötletek a cég által biztosított szabad időben és nem pénzért jönnek létre (pl. Google).

Abban egyetértek Pinkkel, hogy egymásra épülő igényeket kell egy embernek megoldania. Nyilván mint biológiai lény vannak a testével, fajfenntartásával kapcsolatos alapvető szükségletei: étek, ital, szex. Ezek megvonásával is lehet motiválni: ez volt a rabszolgatartó eszköze. Azután mint ember családot szeretne, barátokat, lakást, ruhát, társadalmi beilleszkedést. Ehhez a modern társadalmakban pénzre van szüksége; a kapitalizmus, képviseleti demokrácia és más manapság is használt államformák ezzel érik el a sikereiket. Ám a világnak egy kis része már túl van ezen is, már az életszínvonala eléri azt, amit alapvetően kíván és új, még magasabb szinten játszódó játszmák kezdik izgatni. Ilyenkor lép életbe a Pink által - a szoftverek világából érkező hasonlattal - a 3.0-ásnak nevezett motivációs rendszer.

Az ember szellemi lény és lélek egy személyben. Valóságos igényei jóval felette vannak az egyéb élőlényeknél tapasztalhatóknak. Ám mindaddig ez nem tűnik fel, amíg az fizikai és anyagi szükségletei elnyomják ezeket. Az azok nyomása alól felszabadult ember viszont már nagy játszmákra vágyik: valami maradandót szeretne alkotni, másokon segíteni, valamiben tökéletesedni. Szépen ír erről a Flow (Áramlat) című könyvében Csíkszetmihályi Mihály. Belefeledkezni valami tökéletes élményt nyújtó tevékenységbe: akik képesek erre, azok tudják csak igazán megélni a boldogságot.

Pink bizonyítja, hogy az ilyen munkavállaló magától értetődő kötelességének tartja, hogy a lehető legjobb, legmagasabb színvonalon végezze el a munkáját. Egy ilyen munkavállaló főnyeremény a cégnek.

Térjünk vissza a Földre, közelebbről Magyarországra. Vannak nálunk is már ilyen emberek? Hogyne lennének! Ám az biztos, hogy az anyagiakban és szellemiekben szűkölködés miatt jóval kevesebben, mint a nálunk szerencsésebb sorsú államokban. A munkavállalók zöme nálunk pénzzel jól motiválható állapotban van; mert legtöbbjük anyagiakban nem bővelkedik. Főleg azért, mert így érzi a folyamatos reklám bombázás miatt: még nincs márkás cipője, LED TV-je, helikoptere. Egy indiai jógi a negyedével is beéri, mint nálunk a minimálbér és tud a szellemi szükségleteivel is foglalkozni. A különösen pesszimista és folyton a Nyugat életszínvonalának utolérési kényszerében szenvedő magyarok nagyon az anyagi javakra koncentrálnak.

Ám vannak kivételek. Sokan tudatosan, még többen tudat alatt úgy érzik: tulajdonképpen megkapom azt, ami az "alsóbb szinteken" fontos számomra. Ezért ők szeretnének túllendülni azon a Leonardo da Vinci által is megidézett megtelt pöcegödrön, ami a legtöbb ember után marad élete végén. Nem az számít, hogy éppen mennyit keres az ember: akár a minimálbéresek között is lehetnek ilyenek. Bár kétségtelenül sokkal kisebb valószínűséggel, mint a jobban fizető állásokban.

Még egy fontos kritériumot említ Pink, ami ahhoz szükséges, hogy a bizonyos magától értetődő kötelesség szintjén végezzék az emberek a dolgukat. Ez pedig a Csíkszentmihályi által is leírt munka minőség. Olyan színvonalú, annyi erőfeszítést igénylő kell legyen a munka az adott munkavállaló számára, ami már nehéz, igénybe veszi a testi és szellemi adottságait, de még nem lehetetlen.

Sajnos a nemzetközi munkamegosztásban gyakran csak az egyszerű összeszerelő üzem kategóriában versenyző Magyarországon elég kevés az igazán ilyen erőfeszítést kívánó állás. Egy fejlesztő, tervező mérnök, a kreatív marketinges, grafikus, a cég terveit készítő kontroller, a stratégiát megalkotó vezető sokkal nagyobb valószínűséggel élheti át a "flow" élményt, mint a szerelőszalagon dolgozó. Ám nem szabad elfelejteni, hogy sok bányász képes volt egész nap csákányozni, mert számára az volt a flow élményét meghozó munka!

Rögtön látszik a "megfelelő embert a megfelelő helyre" örök igazsága! Sajnos az eltelt 2 évtizedben teljesen felborult a korábban meglévő viszonylagos rend a magyar gazdaságban. Pedig - ezt egy nemzetek közötti kutatásokra szakosodott író, a holland Geert Hofstede állítja - a magyarok a kutatások szerint nagyon törekednek a biztonságra és rendkívüli mértékben kockázatkerülők. Sokan még mindig nem értik, mi volt a "gulyáskommunizmusban" olyan vonzó? Hát ez: a kiszámíthatóság, a rend, az előre kalkulálhatóság. 5 évig spóroltál és vehettél egy autót. Tíz év spórolás és lehetett egy kis nyaralód. A gyerek ha jól tanult egyetemre mehetett - függetlenül az anyagi helyzetedtől.

Ma csak nyomokban maradt meg a flow élmény a munkahelyeken. Pedig Csíkszentmihályi kutatásai óta tudjuk, hogy ott sokszorosan nagyobb eséllyel tud felbukkanni, mint az egyéb tevékenységekben. Ám ma olyan dolgot végez a legtöbb magyar munkavállaló, amire nem eléggé felkészült (pl. mert mást tanult vagy soha nem is tanult meg tanulni), más részük meg olyat, amihez magasan túlképzett. Az országba ki- és be grasszáló multik meg hol hoznak munkát, hol meg elmennek - amikor már éppen a környék lakossága kezdi megtanulni azt, amit az adott szakmáról tudnia kell.

Miért olyan fontos, hogy flow élménye legyen munka közben egy munkavállalónak? Végül is a munka verítékkel jár, miért kellene annak kényelmesnek, vonzónak lennie? A teljesítménybérezés szempontjából nézve a dolgot - elnézést, hogy nekem mindenről ez jut eszembe - azért fontos, mert a flow élmény alatt dolgozó, a munkát hivatásuknak tekintő emberek számára a pénzzel történő ösztönzés éppen ellentétes hatást vált ki: kevésbé tisztességes, kevésbé lelkes munkavállalókat lehet csak vele "gyártani". Majd minden cégben van néhány olyan ember, aki a céget a hátán viszi (pl. általában az alapító-tulajdonos-ügyvezetők). Náluk felesleges bolygatni a bérezést, őket egészen más módon kell jutalmazni. Még írok majd erről, ha gyorsabban szeretnének információhoz jutni, olvassák el Pink "Motiváció 3.0" könyvét!

Ha van észrevétele, hozzászólása, tegye meg az alul lévő megjegyzés feliratra kattintva (vagy ha már megnyílt akkor az ablakban)!

Címkék: , , , , ,

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]

A bejegyzésre mutató linkek:

Link létrehozása

<< Főoldal