Érdekcsoportok a cég körül

Most olvasom Lee Iacocca legújabb könyvét, a "Vezetőink hol vagytok?" címűt. Amerika gondjairól beszél, ám mintha csak a magyar problémák felsorolását hallanám. Jól látszik, hogy nemcsak nálunk, hanem a rendszer kitalálójánál, az Amerikai Egyesült Államokban is bajban van a képviseleti demokrácia.

Iacocca az okos, elkötelezett és etikus politikai és gazdasági vezetőket hiányolja országából. Ő két óriásvállalat (a Ford és a Chrysler) vezetője volt, én csak középvállalatokig jutottam. Mégis szinte egyformán látjuk: a társadalomban a vállalati vezetők szerepe óriási. A cégvezetők termeltetik meg az állam működéséhez szükséges adókat, ők nyújtanak az emberek tömegeinek munkahelyet, és ha jól csinálják (a politikai vezetőkkel együtt), akkor az ország fejlődik, ha meg nem, akkor egyre lejjebb csúszik.

Az első oljaválság óta eltelt időben országunk nem képes magára találni. Ebben ludasak a cégek és a cégvezetők is. Túl szűkre szabják a saját magukkal szemben támasztott követelményeket. Például gyakran hallom Milton Friedmann cinikus beszólását: the business of the business is the business! Ez a csak a profitra koncentráló megoldás már sok kudarcot hozott és ahogy Iacocca fogalmaz, a kapzsiság főbűnét hordozza magában.

A nemrég megjelent "Teljesítménybérezés" című könyvemben sorra veszem azokat azokat a tényezőket, ami miatt egy cégnek megengedik, hogy a társadalomban részt vegyen. Bemutatom azokat az érdekcsoportokat is, akik valamit várnak egy cégtől. Itt most ebből a részből idézek:

Egy ország gazdaságában a társadalmilag elfogadott, a társadalom által igényelt, hasznosnak tartott küldetése, missziója miatt tűrik meg a cégeket, vállalkozásokat. Néhány példa ezekre:

• cégünk missziója, hogy az Európai Unió piacán magas szilárdságú, precíziós mérettűrésű ötvözött acél öntvényeket készítsünk
• célunk a világ egyik legfejlettebb elektronikai gyártási régiójából, azaz Tajvanról és Kínából közvetlenül behozott alkatrészekből hazai igényekre notebook-ok gyors hazai legyártása és forgalmazása
• küldetésünk, hogy a gerincbeteg embereknek speciális tornával segítsük a járóképességük, fájdalomtól mentes életvitelük kialakíását
• missziónk a hazai kis- és középvállalatok tulajdonosainak, felső vezetőinek az állami és politikai propagandától mentes, valóban versenyképességet, termelékenységet hozó gazdasági, szervezési, pénzügyi ismeretek átadása

A céget körülvevő érdekcsoportok listája:

1. tulajdonos: osztalékot, a cég értékének növekedését és ha megszorul, akkor egy eladható, likvid vagyonnak szeretné tudni a cégét (az alapító tulajdonos még néha élete nagy játékának is nézi a cégét, ami már irracionális területre vezet, ezért ezzel nem foglalkozom, de megemlítem, mert erről is jó tudni),
2. vevő (megrendelő, felhasználó): terméket, szolgáltatást jó áron és biztonságosan állandó minőségben, valamint azt az érzést, hogy jól járt (pl. jó hírű márkát vásárolt, amivel büszkélkedhet, vagy olyan olcsón vett, mint senki más stb.),
3. cégben dolgozó menedzser: előmenetelt, karriert, jó fizetést, szellemi agytornát és hogy dicsekedhessen azzal, hogy ennél a cégnél dolgozik,
4. cégben dolgozó egyéb munkatársak: biztos megélhetést minél magasabb életszínvonalon és azt, hogy értelmesnek érezhesse a munkahelyen töltött idejében is az életét,
5. önkormányzat: adókat, munkahelyeket, feltűnés-mentességet (ne legyen a település a cég miatt a sajtó céltáblája),
6. állam: jó sok adót, illetve az általa hozott szabályok megtartását,
7. környező lakosság: munkaalkalmat és környezetvédelmet (tiszta levegő, víz és talaj),
8. társadalom és nemzet: társadalmi és nemzeti felelősségvállalást.

Igen, olyan vezetőkre van szüksége az országnak, aki a felsoroltakhoz hasonló misszóval, küldetéssel képesek felruházni egy céget, és nemcsak a tulajdonos vagy a menedzserek egy szűk csoportjának az érdekeit veszik figyelembe, hanem valamennyi társadalmi érdekcsoportét. Iacocca könyve erre hoz jó példákat, és a
"Teljesítménybérezés" könyvem is részben erről szól. Akit érdekel, rendelje meg és olvassa el!