Mozgóbér a Munka Törvénykönyvében

A munka törvénykönyve rendelkezik arról, hogy hogyan kell megkötni a munkaszerződést. A 76.§ két részről szól: a munkaszerződésről és egy tájékoztatásról. Ebben van egy érdekes kitétel a (7) b. pontban: tájékoztatni kell a munkavállalót a munkabér egyéb elemeiről. Na ez jelenti a mozgóbért, a teljesítménybért. Nincs bent a kötelező tájékoztatási elemek között, hogy milyen eredmény elérését várja el a munkáltató, de enélkül nincs értelme a munkaszerződésnek. Ha ezt nem írjuk bele, akkor a munkavállaló dolgozgat, a munkáltató fizetget és mindenki elégedetlen.

E bekezdés végén olvashatod el az idézett paragrafus. Tudom, hogy az itt kötelezően megjelenő részletek hatalmas előrelépést jelentettek a korábbi állapothoz képest, de senki se higgye, hogy egy jól szervezett cégben ennyi elég. A világ ettől már réges-régen elszaladt és sokkal részletesebb, sokkal gondosabban és pontosabban fogalmazott munkaköri leírást és szervezettséget igényel.

76. § (1) A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre.

(2) A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.

(3) A munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg.

(4) A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.

(5) A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkáltató a munkavállalót a munkaköri feladatokról, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről - kivéve, ha ezt jogszabály határozza meg - a 76. § (7)-(8) bekezdésében foglalt rend szerint tájékoztatja.

(6) A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.

(7) A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja

a) az irányadó munkarendről,

b) a munkabér egyéb elemeiről,

c) a bérfizetés napjáról,

d) a munkába lépés napjáról,

e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve

f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,

g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint

h) a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott).

(8) A munkáltató a (7) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni.

Nálatok mi a helyzet? Csak a törvényi minimumot használjátok (esetleg még azt se), vagy már ennél sokkal jobban szervezettek vagytok? Vannak ez elvárásokhoz csatolt normák? Megtisztelsz engem és az olvasókat, ha csatolod a tapasztalataidat a megjegyzésben!